Fáj

Fáj

Hazakúsztam

sebzett szívvel

forgó, ziháló

hörgő vérrel

füstölve gubbasztok

s egy mondat éget egyre:

„ Nem szerettelek sohase”

A büszkeség most

nem elég

azt mondani

 partot se mos

 e pár hullám

mert elsodor az ár

s egyre húz

a mély, ahova

ólmos hangod

kimér.

Adok egy cét

Adok egy cét

Sose hagyj el, ringass el,

ha bántás jön ellenem kergesd el.

Ha bántás jön ellened, elkergetem,

ha könnyes a keszkenőd, elégetem.

Ha elnémulok a külvilágtól, adj egy cét,

ha elnémulsz a külvilágtól adok egy cét,

de sose engedd az egyet szét.

- nem engedem.

Adj erőt

Adj erőt

Ősz illatú avarban fetrengeni

Keserű könnyet büszkén visszanyelni

Sörbuborék aggyal dalt énekelni

Vicsorogva szádat sírva szétszedni

Letört ágba életet lehelni

Hetednapra békésen megpihenni

Nyolcadnapra zokogva felébredni

Bűntudattal szerelmedet kérdezni

Paplan alá bújni, nevedet feledni

Fagyott pocsolyát dühösen szétverni

Szeretkezni és nem érezni

Vakon bízva epét enni

Belenyugodva lélegezni

Kakukkfiókát begyedből etetni

Kitört foggal száraz kenyeret enni

Megfulladva halva születni

A pokolban is reménykedni

Az iskola az életre nevel

Az iskola az életre nevel

Farkasszemet nézünk.

Gyenge vagyok.Mosolya

láthatatlan kúszik,végünk.

Én vagyok a szépség.

a kultúra, mindenki

hite: van igazság!

Ő a civilizáció ivadéka.

Megölni jött, gyermek

 voltam, ö rajtam fölnőtt.

Megmérkőztünk, dühös lett.

Akármit tettem a visszájára

fordított: igazságtalanság.

Kiszúrja a szemem.

Mi maradt: fásultság.

Vérzem értetek.

A kultúra vége a civilizáció.

Demokrácia, szépségeseny

A kétarcú vadhajtás

mindig lesen.

Most, ki tanítja: a gyengébb jó,

Már ő is tapossa, hát feladlak:

igazságérzet.

- ha hagylak, veled

vérzem el.