Harmincon is túl
Lobog a képem
jaj lobog a képem
már megint
a földbe tipor éppen
Ha vissza szólok,
ha nem bólintok,
keresztre feszít
és eldob.
Az üveg törik
mert vékony minden
mit eddig
tettem és hittem.
És ne féljek
csak bízva függjek
most nem kéne,
hogy gödörbe üljek.
Megcsinálom,
jaj megcsinálom,
hány percem van?
Kettő, vagy három?
Nem kéne fájjon
még nem vagyok annyi,
hogy puhán
kéne berakni.
Az ügy folyamatban,
holnapra készen,
miért nem csinálom
már úgy, merészen?
De végig állom,
mindenhol sor van,
mert a személyim
a tizenhaton túl van.
