Egy kis idő

Egy kis idő

Egy kis idő, talán a legfontosabb.

Vaskos évtizedek előttem:

kompromisszum, önfenntartás ösztöne.

Hagyd magad, én így vagyok szabad.

Egy kis ideje tudom, hogy mosol fogat,

s lehullott rólam a vakolat.

Előtted olajoztam a lábam,

és beláttál a hónom alá,

ahol mesetájak mutatták

lám, lesz egy patakunk,

 közös erünk kék, forró, fürge.

Egyszer úgyis meglesz mindenünk!

- írtad egy kép hátulján a bőrömre.